Tegnap voltam Théta Healing konzultáción Marikánál.🙂 Annyit az előzményekről, hogy hosszú út van már mögöttem, sok megdolgozással és volt egy beragadt dolog, amit nem tudtam, hogy mit csináljak vele. Gábor Szántaival beszélgetés közben felmerült Marika Mária Czidor neve, eltettem talonba, meglátjuk, majd valamikor, ha úgy adódik. Pár nap múlva úgy adódott. Az elengedés így önmagában, ilyen mélységű dolognál, nekem nem működött. A kegyetlenséget, amit átéltem, az nekem túl sok volt. És sem terapeuták, sem a körülöttem lévő emberek nem értették, nem akarták, bármi, a lényeg, hogy nem gyógyult. Amikor így nyafogás szinteken kezeltek és reagáltak, akkor Auschwitzot kezdtem felhozni példának, csak hogy végre meghallják már, amit mondok. (mindezt úgy, hogy természetesen, tiszteletből, valósan nem hasonlítom a helyzetemet azon emberek helyzetéhez, mégis ez fejezte ki nekem és ezzel próbáltam elmondani mi zajlik bennem). Marika VÉGRE komolyan vett. Ez volt az első (pozitív) meglepődés élmény, hogy egyszer csak azt kérdezte, hogy akkor most ott vagy Auschwitzban? Mi történik veled? Ki vagy? Mit csinálsz? stb. És végre megadatott a lehetőség, hogy kimondhattam mindent, kiadhattam a haragot, minden más érzést, ami a kegyetlenséggel kapcsolatban bennem volt. És a gyógyulás is elkezdett érkezni, beletelt egy kis időbe, de megérkezett.

Az is egy fontos rész volt nekem, hogy Marika végig vitte a folyamatot, nem az idő számított, hanem az események folyása. És megszabadultam a haragtól és újra tudtam kapcsolódni a megnyugváshoz. Érdekes állapotban vagyok azóta is. Nagyon sok minden megváltozott. Újra önmagammal vagyok és együtt Istennel. Aztán még mikor a „mit töltsünk be/mit engedünk el” részhez értünk, volt két olyan mondat, a „büntetű Isten” és a „szenvedő élet”, amik szintén megdöbbenésig megleptek. Hogy ez hogy jön ide?! Ezek egyáltalán nem az én gondolataim, mégis cipeltem őket. Valaki belerakta a batyumba, rám akasztott mondatok és én ezt nem vettem észre??? 😲 Azóta is ezeket a meglepődés élményeket még hagyom itt lebegni a térben, mert annyira érdekes élmény volt megszabadulni valamitől, ami nem az enyém volt, a szabadságot érezni, megkönnyebbülést, és egyáltalán valahogy az egészet felfogni, hogy nem vettem észre, és hogy ez hogy magával tudja ragadni az embert. Durva. Szóval, nekem ez egy nagyon jó élmény votl! És azóta is az. Jól vagyunk együtt én meg én. Köszönöm Marika! <3 Még annyit hozzátennék, hogy nem hiszek az előző életekben, de ez nem is gátolta meg a folyamatot. Erre természetesen mindenkinek más válasza lenne, nekem itteni, jelen világbeli válaszaim vannak. A lényeg, hogy valami történt, valami jó dolog, rátette a pontot az i-re. 😊 Kíváncsian várom, hogy mit fog hozni ez most itt a közeli jövőben. Ölelés Marika és Nektek is mindenkinek itt a csoportban! Felemelő élményeket és jó éjszakát!„